Nedzsef (Nadzsaf) (an-Naǧaf, an-Najaf, النجف)
A nedzsefi Ali Imám-mecset
Közigazgatás
Ország	Irak
Kormányzóság	Nedzsef
Testvérvárosok	Lista .mw-parser-output .plainlist ulline-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0.mw-parser-output .plainlist ul limargin-bottom:0 Kom Najafabad
Népesség
Teljes népesség	724 700 fő (2015)[1]+/-
Tszf. magasság	60 m
Elhelyezkedése
.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretespadding:3px;border:1px solid #ccc;margin:0.5em 0 0.8em 1.4em;background:#f9f9f9.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.balrafloat:left;clear:left.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.centerclear:both;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.jobbrafloat:right;clear:right.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .poziciosTerkepBelsoposition:relative;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes .poziciosTerkepBelsoborder:1px solid #ccc.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .overlayposition:absolute;top:0;left:0.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .captiontext-align:center;font-size:smaller.mw-parser-output .poziciosTerkepFeliratposition:absolute;z-index:2;height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat.balrawidth:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .markposition:absolute;text-align:center;line-height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .labelposition:absolute;text-align:center;line-height:110%.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-lefttop:-0.5em;float:right;text-align:right.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-rightposition:relative;top:-0.5em;text-align:left.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label>spanpadding:1px Nedzsef (Nadzsaf) Pozíció Irak térképén
é. sz. 32° 00′ 00″, k. h. 44° 19′ 48″32, 44.33Koordináták: é. sz. 32° 00′ 00″, k. h. 44° 19′ 48″32, 44.33
A Wikimédia Commons tartalmaz Nedzsef (Nadzsaf) témájú médiaállományokat.

Nedzsef ^[2] vagy más átírásokban Nadzsaf (arab: النجف – an-Naǧaf) város Irakban, az azonos nevű Nedzsef kormányzóság székhelye. A város a síita iszlám egyik legszentebb városa és a síita politikai hatalom központja Irakban.

Fekvése

Bagdadtól 160 km-re délre fekvő település.

Története

Nedzsef az iszlám hódítás előtti időkben a hírai lahmida királyok nyári rezidenciája volt, később pedig Alinak, a negyedik kalifának lett a temekezési helye. Évente síiták százezrei keresik fel az iszlám világból. Nemcsak zarándokolni jönnek, hanem vannak, akik halottaikat is ide hozzák eltemetni, sokszor még Iránból is. A Bagdad-Kerbela-Nedzsefbe vezető úton gyakran lehet tetején koporsót szállító autóval, busszal találkozni. A város körül hatalmas temetők terülnek el, sok színesre festett sírral és köztük egy-egy mauzóleummal.

Az Ali Imám-mecset, a síiták legszentebb zarándokhelye

Ali kalifa sírszentélye a város központjában van. Ez az egyik leglátogatottabb és legtiszteltebb síita zarándokhely. Ali - akit a kúfai nagy dzsámiban öltek meg - halála előtt úgy rendelkezett, hogy holttestét tegyék egy tevére, s engedjék a tevét menni, amerre akar. Ahol először letérdel, ott temessék el. Eszerint is történt, de sírjának helyét titokban tartották egészen addig, amíg Hárún ar-Rasíd kalifa egy alkalommal Kúfa környékén vadászott. Egy bozótosban azt tapasztalta, hogy lova nem hajlandó továbbmenni. A környéken élő parasztok magyarázták meg a csodát: Ali imám sírját szent helynek tartják, ahol még a vadállatok is oltalmat találnak. Hárún kiásatta Ali testét és tiszteletére síremléket építtetett, mely hamarosan népszerű szentély lett.

A 10. században Ibn Haukal említette először a sír-szentélyt, leírásában megemlítve, hogy Abu l-Hajdzsá ibn Hamdán moszuli kormányzó (†929) egy négy oszlopon álló kupolát emeltetett a sír fölé, s gazdag szőnyegekkel díszítette a szentélyt. Körülötte város alakult ki, melyet fallal vett körül. A falat, mely gátolta a város terjeszkedését, a 20. század közepe után bontották le.

A szentély 1051-ben leégett, azonban 1086-ban mikor a szeldzsuk Maliksáh meglátogatta, már újra állt. 1326-ban Ibn Battúta Nedzsefben tett látogatásakor részletes leírást adott a városról és a szentélyről.

Ali mauzóleuma

Ali mauzóleumának mai formáját a bejárati íván felirata szerint 1743-ban nyerte el. Az épület közel négyzetes udvar nyugati oldalán áll. Az udvart övező fal mellett vannak a zarándokok elhelyezésére szolgáló helyiségek. Főkapuja keletre néz, színes mintás fajansszal gazdagon díszítették.

A szentély kincstárában őrzik a drágakövek, igazgyöngyök, ékszerek gyűjteményét, drága szőnyegeket és azokat a Korán-másolatokat, melyeket a hagyomány szerint maga Ali és fia, al-Haszan imám írt.

A városnak számos iskolájában tanítják a klasszikus arab nyelvet és a muszlim teológiát.

Jegyzetek

Források

• Czellár Katalin: Irak (Panoráma 1979) ISBN 963-243-101-4
  

Hivatkozások